Reggel indultunk La Ciotatból vonattal. Kb. fél óra múlva érkeztünk meg Marseille-be. A vonatról leszálló magyarok így hangoltak: https://www.youtube.com/watch?v=7aauwYHWEFU&feature=youtu.be
Ezt követően a régi kikötőbe (Vieux Port) mentünk. A metró mozgólépcsője 5 méterre van a tengertől és a parton lévő halárusok miatt már az aluljáróban elviselhetetlen halszag terjeng. A felszínre felérve rengeteg vitorlás tárul a szemünk elé, de igazából semmi speciális. Ilyet láthatunk a Balatonnál is, csak mondjuk kevesebb hajóval. Az épületek impozánsak, a régi időket idézik. Innen gyalogszerrel mentünk fel a Katedrálishoz (Basilique Notre-Dame de la Garde). Fárasztó és meredek út volt, de minden lépcsőfokot megért. Maga a Katedrális nem nagy durranás, de a kilátás csodás volt.
A fenti képen a város régi kikötő része látható. A következőn meg Csaba és Én. Tőlünk jobbra egy kis szigeten If vára. Itt raboskodott Monte Cristo. Sajnos idő hiányában nem tudtunk átmenni a szigetre közelebbről megnézni, de így távolról azt mondom, hogy azért vannak rosszabb fekvésű börtönök is. :)
A következő képen a város dél-keleti része és a jellegzetes formájú Vélodrome Stadion látható.
Vélodrome franciául kerékpár pályát jelent, és a korábban ez az is volt. 1937-ben épült, de később funkcióját teljesen a focira alakították át. A kerékpárpálya helyére is lelátókat építettek. Később befedték, amivel talán még érdekesebb jelleget öltött. 67 000 ülőhely van, és ekkor még csak reméltük, hogy meg is tudjuk tölteni.
A város többi részéről is csináltam képeket, de kb mind ugyanez. Háttérben hegyek, a látvány meg ugyanez, csak stadion nélkül. :) Leballagtunk a kikötőbe, ahol a szurkolók már javában hangoltak. Erről íme egy kis videó: https://www.youtube.com/watch?v=6vTEgVv-Ke4&feature=youtu.be
A szurkolók feje fölött található tükör egyébként egy érdekesség, ugyanis elvileg ha az ember egy megfelelő helyen áll, akkor a tükörben a hajók fejjel lefele állnak és összeérnek a valós képükkel. Elárulom, hogy ezt a pontot nem sikerült megtalálni, de ha van is ilyen, akkor azt csak külön rendőri biztosítással lehetne lefotózni, ugyanis a téren elég komoly a busz- és autós forgalom, tehát az út másik oldaláról úgyse látszik, közelebbről meg a kikötő nem látszik. De ha valakinek sikerült, akkor gratulálok. :)
A menet során Bordeaux-hoz hasonlóan az ablakokból emberek fotóznak, a tömeg pedig hömpölyög, énekel, ugrál és tapsol. Íme 2 részlet a vonulásból. Az első egy hídról már látható volt felülről az indexen, most megmutatom milyen is volt beülről:
https://www.youtube.com/watch?v=E5BcfIW3Tiw&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=EZGHW6jNpcg&feature=youtu.be
A stadionba simán be lehetett jutni. Nem értem miért rinyálnak a rendezők. Itt még annyi motozás sem volt mint Boderaux-ban. Ne lepődjenek meg, ha bejutnak a tiltott eszközök. Én inkább azon vagyok meglepődve, hogy csak ennyi jutott be. Gondolom csak ennyit hoztak a srácok. Bordeaux-ban például még a cigis dobozomat is megnézték, hogy nincs-e benne petárda. Itt még azt se. Gyakorlatilag sárga mellényes dilettánsok fogdosták a derekunkat, de pl a térdemnél lévő zsebemet meg se nézték. Akár dobozos sört is bevihettem volna, ha akarok. Pedig az OM-PSG meccsekről lehetne már valami rutinjuk.
Ezt követően a szektorba jutás is egyszerű volt. A megfelelő kapunál egy vonalkód leolvasó segítségével ellenőrizték a jegyet. Na itt elkezdtem tanakodni, mivel a mi jegyünk az emeletre szólt. A kapu mögött akartunk lenni, de a szektorok bejáratainál is ellenőrizték a jegyeket. Itt már csak a szektort nézték, szóval megkértem egy srácot, akit épp beengedtek, hogy adja kölcsön kicsit a jegyét. Bementem a jeggyel, majd egy másik sráctól elkértem az Ő jegyét is. Kimentem és a másik jegyet odaadtam Csabának és 1 perc múlva már bent is voltunk a kapu mögött. Rutintalan kezdők. :)
A meccs fantasztikus hangulatú volt. A meccs végéhez közeledve egyre nagyobb nyomást helyeztünk az izlandi kapura és a lelátón is egyre fokozódott a hangulat. És a csapat megint kitett magáért. Személy szerint akkor is vastapssal jutalmaztam volna őket, ha kikapunk 1-0-ra, de így. Leírhatatlan, amit akkor átélhettünk. Sajnos a videó itt sem adja vissza azt az atmoszférát, ami a stadionban uralkodott, de azért itt vannak a gól utáni pillanatok: https://www.youtube.com/watch?v=oWz6WmK-K-g&feature=youtu.be
Az ünneplés a metróban is folytatódott, és le a kalappal a srácok előtt. Fantasztikus élményekkel gazdagodhattunk. Én amíg élek nem felejtem el. Szerintem Ők se.
(01:08)